A Schöffer-centenáriumon nyíló időszaki kiállításunkon a Schöffer Gyűjtemény grafikai anyagából rendeztünk egy kiállítást. Igazi kuriózumnak számító, ritkán látható darabokat, szitanyomatokat, számítógépes grafikákat és kollázsképeket tekinthettek meg az érdeklődök.
A Schöffer centenáriumi évben, a hagyományteremtő „Francia Napok” keretében nem is adózhattunk méltóbb módon a Párizsban élt és alkotott Nicolas Schöffer emléke előtt, mint egy olyan nagy formátumú, Európa szerte ismert és elismert ,– négy évtizedet szintén a művészetek fővárosában eltöltött képzőművész – Joseph Kádár, alias Kádár József Kalocsára látogatásával.
Kezdetekben a periférikus műfajokkal kísérletezett – Mail-Art, Post-Mail Art, Livre-Objets –, de művészi fotókat és fotogramokat is készített. 1979-ben kezdett elektrografikával foglalkozni, a fénymásológépet művészi célra felhasználni. Fotóit, kollázsait másolta, nyújtotta, zsugorította, olyan műveket is alkotott, melyeket a hagyományos sokszorosító technikákkal nem lehet előállítani, például a háromdimenziós relief-elektrografikát.
Korábbi szürrealista periódusa után, a fegyelmezettebb geometrikus korszaka következett. A feszes kompozíció, a geometrizáló hajlam ekkori műveinek fő jellemzői. Az utóbbi tíz évben kezdett el foglalkozni a gömbök és ellipszoidok erőegyensúlyának a problematikájával. Ezeken a munkáin szigorú rend szervezi műalkotássá elképzeléseit. Az új tartalmak vizuális megjelenítése új kihívásokat jelentenek számára, központi témája az ellipszoidok dőlésszögei által keletkezett erőegyensúlyok dinamikájának fokozására.
Ez a tárlat, bár kétségtelenül szerény merítés volt a hatalmas életműből, de azért jól példázta a gazdag művészi pálya legfontosabb állomásait, azt a hosszú utat – az előző 40 évet – amit a mindig is nyitott szellemű, kísérletező kedvű alkotó mind a mai napig jár.
Mengyán András művészetének eszközei a tér és a dimenziók, matematikai számítások, a geometrikus szerkesztés, a színek, de legfőképpen a fény. A nagyméretű akrilfestmények és a terem közepén elhelyezett installáció az UV fény segítségével izgalmas térproblémákat érzékeltettek. Szintén a transzparencia kérdéskörével foglalkozott a kiállításon szereplő előre beprogramozott színes LED-plasztika és egy éppen szabadalom alatt álló lézerplasztika is, mely a kétdimenziós animációt egy kikísérletezett különleges folyadéknak köszönhetően háromdimenzióssá alakította át a szemünk előtt. (Zombori Mónika)
Immár hagyomány, hogy Francia Napok rendezvénysorozatunk keretén belül időszaki kiállításokat is rendezünk olyan alkotóknak, akik valamilyen módon kapcsolódnak Franciaországhoz. A III. Francia Napok keretén belül Juhász Balázs fotóművész párizsi barangolásait, hangulatait, érzelmeit láthattuk feketén-fehéren. Juhász Balázs párizsi barangolásai során képeivel nem a szó hétköznapi értelmében vett idegenvezetés beavatottaiként célzott meg bennünket, sokkal inkább olyan vizuális hangulati töltést inspirált, ahol a város lélegzését, lüktetését, élhetőségét tapasztalhattuk meg. Mert ez is Párizs arca, csak egy érzékenyebb optikán, szemen és lelken keresztül mutatta meg nekünk a békés és gyönyörű világvárost, ám mindenképpen sajátos atmoszférát teremtett.
A Nicolas Schöffer születésének 100. évfordulójára, a Schöffer év alkalmából került megrendezésre Kelle Antal képzőművész tárlata. A művész ez alkalomból a megnyitóra Schöffer Hommage á Bartók című zenéjére egy táncprodukciót is készített, valamint egy animációt is, ami az INS felület mozgása által generált geometrikus filmetűd.
A 2012-es esztendőt Kalocsa városa és a Gyűjtemény is a Schöffer–centenárium jegyében ünnepelte. A Schöffer év nyitókiállítása, Mattis-Teutsch Waldemar nemzetközileg ismert és elismert, Brassóban élő fényművész és holográfus kiállításával vette kezdetét. A holográfia olyan lenyűgöző képalkotási technológiáját tárta elénk tárlatával, ami méltó a „Schöfferi hagyatékhoz”, a mindig kísérletező és kutató művész életútjához.
A Mattis- Teutsch Waldemar a neves erdélyi képzőművész család, a néhai Mattis-Teutsch János 1884-ben Brassóban született nagy formátumú képzőművész unokája, aki már nem festékkel, ecsettel készíti műveit – az ecsetet felcserélte a lézersugárral –, az Ő színes lendületes alkotásai a hologramok.
Hologramjai a mérnöki tudományok és a költői fantázia köztes vidékén találhatók, de mint önmagáról vallotta, a művészetnek soha nem a kézműves jellege, a technikája érdekelte, hanem sokkal inkább, hogy el tudja érni a hatást, amelyet kigondolt.
A színes lendületes alkotásokra, a hologramokra is igaz, hogy bennük a tudomány és a művészet sajátságos módon ölelkezik egymással, mintegy szimbiózist teremtve művészet és technológia között; a fény-a mozgás és a színek keltenek életre sajátságos teret.
A fény célirányos irányításának, innovatív alkalmazásának magasiskolája köszön vissza műveiről, ahol pixel hologramjain a néző látószögének változásával, a színspektrum széles skáláját vonultatja fel, és állandó mozgásban tartja.
A Tér-Fény-Mozgás múzeumpedagógiai pályázatunk keretén belül, 2013. tavaszán kétfordulós alkotóverseny is megrendezésre került, melyben Nicolas Schöffer műveinek témafelvetéseiből kiindulva ugyan, de a diákok a maguk képzelőerejét használva készítettek önálló alkotást egy előre megadott, korosztályonként eltérő témában, eltérő anyaghasználattal. A legkreatívabb munkák jutalma pedig nem csupán könyvutalvány volt, hanem igazi kiállításon is szerepelhettek: időszaki kiállításként két hónapon keresztül ők voltak a Schöffer Gyűjtemény főszereplői.
A Nicolas Schöffer Gyűjtemény időszaki kiállításán Lonovics László grafikus, tervezőgrafikus, festő, egyetemi docens, többek között a Nemzetközi Kepes Társaság tagja, de a fénygrafikák, fényfestmények jeles művészének munkásságába nyerhettünk betekintést „Fényintonációk” című kiállításán.
|
|